A THM bár több lényeges elemet tartalmaz, de mégse bízzunk meg vakon benne...

A pénzintézetek által kínált hitelek költségeit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete előírásai szerint úgynevezett teljes hiteldíj mutatóval kell kísérni. Ez azt jelenti, hogy semmilyen bank és egyéb pénzintézet nem hozhat létre úgy új konstrukciót és nem reklámozhatja azt anélkül, hogy a THM-t ne tűntetné fel mellette. 

Mivel a THM tartalmazza a:

• hitelbírálati díjat
• folyósítási jutalékot
• szerződéskötési díjat
• értékbecslés díját
• helyszíni szemle költségét
• ingatlan felülvizsgálati díjat

, ezért sokan hajlamosak azt hinni, hogy a THM minden szempontból elsődleges irányadó érték, pedig koránt sem az.

A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet módosítása 2007 augusztusában látott napvilágot, melynek 5. §-a kimondja:

„A teljes hiteldíj mutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításánál az ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik személynek fizetett, áruforgalmi adót is tartalmazó költségek közül az ügyfél által felajánlott fedezet egyszeri értékbecslésének díját és lakásépítéseknél kétszeri helyszíni szemle díját kell figyelembe venni.”

A jogszabály-módosítás azt is kimondja, hogy amennyiben a hitelnyújtó a kezdeti időszakban kedvezményes feltételeket nyújt, úgy mind a kedvezményes, mind a kedvezmény nélküli időszakra vonatkozó mutatókat fel kell tűntetnie. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a hitelkártyákra vonatkozó THM meghatározásakor hogyan kell figyelembe venni az éves kártyadíjat, a kártyához kapcsolódó egyéb költségeket és a számlavezetési díjat.

Amit a THM nem tartalmaz:

• vagyonbiztosítás
• késedelmi kamat
• szerződésmódosítás díja
• átutalási díj
• földhivatali illeték
• és végül, de nem utolsó sorban árfolyam és kamatkockázat!

A kamatkockázat arra utal, hogy a hitelnyújtónak minden kamatperiódusban lehetősége van a kockázati kamat újraértékelésére. Például forint alapú hitelnél érdemes rövid kamatperiódust választani, hiszen hosszú távon Magyarországon alacsony kamatokra lehet számítani. Ha hosszabb kamatperiódust választunk, akkor fennáll a veszélye annak, hogy miközben mi évek óta ugyanazon kamatszinten törlesztünk, közben a hitelpiac lényegesen kedvezőbb szintre süllyedt. Éppen utóbbi lehetősége miatt a devizapiacon szinte csak változó kamatperiódusú konstrukciókkal találkozunk, melyek 6 hónapos periódusokkal rendelkeznek.