Eszközök
 ures
Hír Cikk Tanács olvasás
Nyomtatási nézet Küldés e-mailben

Mindent a lakás-takarékpénztárakról

- 2008.02.26


Előszó

A lakástakarék pénztár lakás célú betétek gy?jtésére és lakás célú hitelek kihelyezésére szakosított hitelintézet.

1. oldal

    A Magyar Országgy?lés az 1996. évi CXIII: törvényében rendelkezett a lakástakarék pénztárak jogi szabályozásáról. Ezzel a törvényi szabályozással az volt az országgy?lés célja, hogy ösztönözze a lakáscélok saját er?b?l történ? megvalósítását, el?segítse a lakásvagyon állomány meg?rzését, megteremtse a lakás-el?takarékosság zárt és elkülönült rendszerét (biztonságos keretek között), illetve az állami támogatás feltételeit.

    A kezdeti 4 lakástakarék pénztár közül fuzionálással ma kett? m?ködik. Az egyik az OTP-n belül, a másik a Fundamenta Lakástakarék Rt. személyében . Az utóbbi munkáját a Fundamenta - Személyibankár hálózat segíti, de a partnerbankok is szerepet kapnak a terjesztésben, mint pl.: HVB, FHB, Volksbank, Erste bank. (Korábban Ella bank is, újabban MKB).

 A tv. 6. §-a értelmében szerz?d? lehet:

 6. § (1) Lakás-el?takarékossági szerz?dést (a továbbiakban: szerz?dés) köthet a lakás-takarékpénztárral:
  •  természetes személy saját nevében, saját maga javára vagy teljesen, illetve korlátozottan cselekv?képes természetes személy az általa megnevezett, a (2) bekezdésben megjelölt természetes személy kedvezményezett javára,
  • gyám, eseti gondnok, alapítvány, természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illet?leg helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi gondoskodásban él? gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének el?segítése céljából,
  • a lakásszövetkezet épületenként a tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszer?sítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából,
  • a társasház épületenként kétharmados közgy?lési határozattal a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszer?sítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából.

 

A lakástakarék-szerz?déshez a szerz?d?nek, illetve a szerz?dés kedvezményezettjének javára a havi megtakarítás összegéhez a betéti kamatokon túl jelent?s, 30% vissza nem térítend? támogatást nyújt az állam, melyet a számlán a megtakarítási fordulóévben írnak jóvá.

 

Err?l a támogatásról és feltételeir?l a 215/1996. (XII.23.) kormányrendelet rendelkezett:

 

2. § (1) A lakás-takarékpénztár kérelem benyújtása esetén a lakás-el?takarékoskodó betétszámlája alapján meghatározza az igényelhet? állami támogatás összegét. Az állami támogatás kiszámításánál a lakás-el?takarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betétösszegeket kell figyelembe venni a jóváírt betéti kamatok és támogatások nélkül. Az állami támogatás mértékét és legnagyobb összegét az Ltv. 22. §-a és a 27. §-a határozza meg.

 

Az állami támogatás személyenként nem haladhatja meg az évi maximumot, 72000 forintot. Ennél a maximális támogatásnál a számlára kerül? havi rendszeres megtakarítás 20000 forint.

Az állami támogatás felvételére csak akkor jogosult a szerz?d?, ha a szerz?dés futamideje lejárt. A futamid? módozatonként más-más lehet, 4-8 évig terjed?en. A hosszú futamidej?, tehát 8 éves szerz?dés lejártával a megtakarítás (saját megtakarítás, 30% vissza nem térítend? állami támogatás, ezek betéti kamatai) szabad felhasználásúvá vállnak.

 

Lakáscélú felhasználás

A 4 éves szerz?dés esetén a teljes szerz?déses összeg, valamint hosszúlejáratú módozat esetén a hitelre es? rész kötelez?en lakáscélra fordítandó, melynek körét az 1996.évi CXIII. törvény 8. §-a írja le:

 8. § (1) E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak min?sül:

a) a lakás-el?takarékoskodó, illetve ha a szerz?désben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett

1. javára történ? lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlása,

2. tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelel? jogcímen használatában lév? lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan b?vítése, felújítása, korszer?sítése, helyreállítása,

3. a tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelel? jogcímen használatában lév? lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, a következ?kben felsorolt közm?vek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati, közm?fejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történ? kialakítása (kiépítése, szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezet? csatorna, árok, központi f?tés, informatikai hálózati kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, Internet-elérés);

b) a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszer?sítése;

c) a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszer?sítése;

d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézményt?l, vagy biztosítóintézett?l felvett kölcsön, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása.

 

Nagyfokú biztonság

    A betétállomány 80%-t a lakástakarék-pénztárnak biztonságos állampapírokba kell befektetnie, betétállományának 20%-t adhatja ki ügyfeleinek áthidaló kölcsönként.

A nagyfokú biztonság további biztosítéka:

  • Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)
  • Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
  • Államilag garantált hozam, mely a szerz?désben rögzítve van
  • Zárt rendszer – a szerz?déses összeg írásbeli rögzítése a lakástakarék-szerz?désben.

A cikk nem ért véget, lapozzon a 2. oldalra!


[ 1 oldal ] [ 2 oldal ]