Nyomtat

Térkövezés

- 2008.03.25


Előszó

Autóbejárók, járdák, kerti utak meghatározó látványeleme lehet a gondosan megtervezett és igényesen kivitelezett térburkolat…

1. oldal

Minden bizonnyal minden ember találkozott már olyan térkövezéssel, mely a vártnál jobban megragadt benne. A manapság oly divatos „?szi lombok” fantázianev? hullámos oldalú sokszöglet? öntött elemek egyre inkább elérhet? közelségbe kerülnek az átlagpolgár számára, de az exkluzív pattintott kövek kitermelése is felgyorsult, így alkalmazásuk egyre alacsonyabb költséggel valósítható meg.

  

Mivel a térk? lerakása házilag nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg, ezért legtöbbünk kivitelez? céget bíz meg a térkövezéssel, ekkor az anyag kiválasztásán és az elvégzett munka javadalmazásán kívül nincs más teend?nk. Mégis érdemesnek tartjuk bemutatni a technológiai folyamatot, hiszen így az olvasó által ellen?rizhet?vé válik a megbízott szakember munkája.

 

Az els? lépésben a tereprendezéssel kell elkészülnünk, mely során a térkövezni kívánt területr?l 30 cm mélyen kitermeljük a földet. Ezután jön a folyami sóderréteg feltöltése 20-25 cm vastagságban. Ezt a réteget tükörsimára kell alakítani, melyet döngöl?vel vagy lapvibrátorral szoktak véghez vinni. Érdemes egy hajszálnyi lejtést kialakítani a felületen, így elkerüljük, hogy a kés?bbiekben víztócsák alakuljanak ki a csapadékvízb?l.

 

A szegélyköveket, melyek a térk? szintjénél magasabbra nyúlnak, egy er?s betonágyba fektetjük. A szegélyk?vel kerüljük el, hogy a széls? térk?elemek az állandó járkálás során ne kezdjenek el szétmászni. A nagyrészt sóderrel feltöltött terület sarkain karókat helyezünk el, majd a kifeszített damillal meghatározott szintig a sima felülethez szükséges anyagmennyiséget kipótoljuk és ismét döngölünk. A sóderrétegen ezután kis szem? (4-8 mm) mosott kavicsot szórunk szét, majd egyenes deszkával simára húzzuk a felületet. Nagyobb szem? kavics nem ajánlott, mert ha a térkövek nem sok apró ponton feküdnek fel, akkor a terhelés a k? egy-egy pontján fog összpontosulni, mely így könnyebben elrepedhet.

  

Ezután következhet a térk? lerakása, melyek így elnyerik végs? formájukat. Utóbbi munkához legtöbb esetben gumikalapácsot használunk. Ha az el?készít? munkát jól végeztük el, akkor a lerakás már gyerekjátéknak fog t?nni. A széls? elemeket házilag félberoppantani nem tudjuk, ezért megpróbálhatunk a térkövek közti hézaggal úgy kalkulálni, hogy ne legyen szükség széls? félelemekre. A végs? fázisban finomszem? homokot szórunk a térk?re majd ezt alaposan beseperjük a fugákba, melyet kés?bb újra megismételhetünk.

 

Fontos kihangsúlyozni, hogy olyan helyeken, mint például a garázsbejáró nagyon alaposan kell eljárnunk, mert a nem megfelel?en kialakított alappal hamar tönkremehet a térkövezés. Más a helyzet kerti sétálóutak esetén. Ilyenkor általában nem betonból öntött kövekkel, hanem nagyobb szilárdságú természetes alapanyagokkal dolgozunk, illetve a várható terhelés is elmarad egy autóbejáróétól, ezért nyugodtan spórolhatunk az alapozáson.

  

Remélem beindult a fantáziája a kedves olvasónak és ha legközelebb netán új járdára lesz szüksége, akkor nem a régimódi aszfaltozást választja, hanem egy elegáns térkövezéssel lepi meg a családot.